BAZ megye címere
(Forrás: nemzetijelkepek.hu)

Magyarország legészakibb megyéje Borsod-Abaúj-Zemplén (szokásos rövidítése: B-A-Z. Megye). Megyeszékhelye Miskolc. Északról Szlovákia határolja, nyugatról pedig Heves és Nógrád megyék. Délről és keletről a Tisza folyó választja el Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől. A 7248 km² kiterjedésű, az ország területének 7,8%-át kitevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország második legnagyobb megyéje. Lakosságának lélekszáma 2008. évben 709 634 fő volt.

Borsod-Abaúj-Zemplén az egyik legváltozatosabb domborzati, földrajzi adottságokkal rendelkező megye az oszágban. Déli része síkság, majd ahogy az Alföld találkozik az Északi-középhegységgel, a megye északi területe hegyes, dombos.

Borsod, Abaúj és Zemplén a királyi Magyarország 3 egykori vármegyéje volt. Mindhárom vármegye váráról kapta nevét. Borsod várát a Bors személynév után nevezték el, amely török eredetű. A bors szó jelentése ugyanaz mint ma, a -d toldalék pedig helynévképző. Abaúj szintén váráról, Abaújvárról kapta nevét, illetve birtokosairól, az Abákról. Zemplén vármegye nevének jelentése: földvár. A szlovák zem (föld) szóból ered.

A mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye a történelmi Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Heves és Szabolcs vármegyék területén jött létre. Az 1950-es megyerendezéskor alakult ki mai formájában. Ekkor egyesítették az addigi Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyéket, és néhány község átcsatolásával némileg átalakították határait.

Középkor

A Muhi csata emlékműve
(Forrás: millarca-millarca.blogspot.com)

A történelmi vármegyék az államalapítást követően jöttek létre. Zemplén és Gömör vármegyék területe már a 11. században kialakult. Kezdetben Borsod vármegye része volt a későbbi Torna vármegye területe, Abaúj vármegye pedig magába foglalta többek közt a későbbi Heves és Sáros vármegyék területét. Azonban a 12. századra Heves, Sáros és Torna önállósultak, egy-egy új vármegyét hozva létre.

A vármegyék területének kétharmada a király tulajdonában állt, a maradék terület pedig földbirtokos családokhoz tartozott. Ilyen földbirtokos család volt például a Miskóc nemzetség. A terület lakosságát legnagyobb arányban királyi várjobbágyok képezték, valamint a király által ide telepített besenyők, vallonok, csehek és németek. A 12. században egyre több földbirtok került nemesi családok tulajdonába, Borsodban ekkor jelent meg a Bors nemzetség, Abaújban pedig az Aba nemzetség. Ebben az időszakban az egyház is sok terület birtokosává vált.

Itt zajlott a muhi csata 1241. április 11-12-én Muhi mellett. Ez volt a tatárjárás legemlékezetesebb összecsapása, melynek során a tatárok döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére.

A 14. századra a terület majdnem teljes mértékben a nagybirtokos oligarchák tulajdonába került. Károly Róbert egyik legnagyobb ellenfelét, Aba Amadét - az Aba család tagját - 1312-ben sikerült legyőznie. Ezzel a terület újra királyi birtok lett.

Az Anjou korban jelentőssé vált a falvak és a városok közti különbség. Olyan városok kaptak kiemelkedő szerepet, mint Kassa és Miskolc. Lengyelország és Oroszország felé vezető fontos kereskedelmi útvonalaknak köszönhetően tovább fokozódott a városok fejlődése.

Korai újkor

A 16. századtól jelentős szerepet kapott a majorsági gazdálkodás valamint a bortermelés. Ebből kifolyólag az ipar és a városiasodás dinamikus fejlődésnek indult. A mohácsi csata elvesztését követően a terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség, később a Rákóczi-szabadságharc fontos központja volt. Magyarországon ezen a területen indult meg a reformáció terjedése, ez református iskolák létrejöttét is eredményezte.

A 18. század folyamán jellemző volt a városok felszabadulása a hűbériség alól. A gyorsuló ipari fejlődés keretében erősödött a bányászat - üveghuták és vashámorok épültek, megjelentek a céhek, manufaktúrák, virágzott a kereskedelem. Szintén ebben a században nagy számban települtek a térségbe idegen népek, úgy mint szlovákok, görögök, németek, ruszinok.

Modernkor

A 19. században haladó szellemű nemesek, a felvilágosodás, a reformkor, a nyelvújítás jeles személyiségei közül sokan Borsod környékéről származnak. Ilyen Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy László, Andrássy Gyula.

A trianoni békeszerződés értelmében Abaúj-Torna vármegye 48%-át, Zemplén 72%-át és Gömör 92,5%-át Csehszlovákiához csatolták, egyedül Borsod vármegye területe maradt érintetlen.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki jelenlegi formájában, központja Miskolc lett.

A szocializmus időszakában a megyében a nehézipar kapott nagy hangsúlyt, a meglévő iparvárosok tovább fejlődtek, és újak is létrejöttek. Fontos ipari városok voltak Miskolc, Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk egyik legiparosodottabb térsége, ám egykor jelentős nehézipari szerepe napjainkban válságban van. A megye területének 40%-a szántóföld, így gazdaságában fontos elem a mezőgazdaság, különösen a Tokaj-Hegyaljai Borvidék bortermelése. Folyamatosan nő a szolgáltatószektor jelentősége. A kis- és középvállalkozások mellett a nemzetközi nagyvállalatoknak, hipermarketeknek is fontos szerep jut.

Miskolci kistérség (1006,44 km²)
Székhelye: Miskolc
Települései: Alacska, Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Bükkaranyos, Bükkszentkereszt, Emőd, Felsőzsolca, Gesztely, Harsány, Hernádkak, Hernádnémeti, Kisgyőr, Kistokaj, Kondó, Köröm, Mályi, Miskolc, Muhi, Nyékládháza, Onga, Ónod, Parasznya, Radostyán, Répáshuta, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajóhídvég, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Szirmabesenyő, Varbó.

Edelényi kistérség (783,21 km²)
Székhelye: Edelény
Települései: Abod, Aggtelek, Balajt, Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Damak, Debréte, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hegymeg, Hidvégardó, Irota, Jósvafő, Komjáti, Ládbesenyő, Lak, Martonyi, Meszes, Nyomár, Perkupa, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye, Tomor, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Varbóc, Viszló, Ziliz.

Mezőkövesdi kistérség (679,66 km²)
Székhelye: Mezőkövesd
Települései: Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Vatta.

Ózdi kistérség (550,13 km²)
Székhelye: Ózd
Települései: Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Ózd, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony.

Szerencsi kistérség (498,95 km²)
Székhelye: Szerencs
Települései: Alsódobsza, Bekecs, Golop, Legyesbénye, Mád, Megyaszó, Mezőzombor, Monok, Prügy, Rátka, Sóstófalva, Szerencs, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada, Tállya, Tiszalúc, Újcsanálos.

Sárospataki kistérség (477,81 km²)
Székhelye: Sárospatak
Települései: Bodrogolaszi, Erdőhorváti, Györgytarló, Háromhuta, Hercegkút, Kenézlő, Komlóska, Makkoshotyka, Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Tolcsva, Vajdácska, Vámosújfalu, Viss, Zalkod.

Kazincbarcikai kistérség (459,99 km²)
Székhelye: Kazincbarcika
Települései: Alsószuha, Alsótelekes, Bánhorváti, Berente, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Imola, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ormosbánya, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafő, Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna, Zádorfalva, Zubogy.

Encsi kistérség (449,44 km²)
Székhelye: Encs
Települései: Abaújalpár, Abaújkér, Alsógagy, Baktakék, Beret, Büttös, Csenyéte, Csobád, Detek, Encs, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Forró, Fulókércs, Gagyapáti, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Hernádvécse, Ináncs, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Litka, Méra, Novajidrány, Pamlény, Pere, Perecse, Pusztaradvány, Szalaszend, Szászfa, Szemere.

Abaúj-Hegyközi kistérség (440,48 km²)
Székhelye: Gönc
Települései: Abaújszántó, Abaújvár, Arka, Baskó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Fony, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Sima, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta.

Bodrogközi kistérség (400,53 km²)
Székhelye: Cigánd
Települései: Alsóberecki, Bodroghalom, Cigánd, Dámóc, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd.

Mezőcsáti kistérség (378,56 km²)
Székhelye: Mezőcsát
Települései: Ároktő, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk.

Sátoraljaújhelyi kistérség (311,10 km²)
Székhelye: Sátoraljaújhely
Települései: Alsóregmec, Bózsva, Felsőregmec, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kishuta, Kovácsvágás, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Sátoraljaújhely, Vágáshuta, Vilyvitány.

Szikszói kistérség (299,91 km²)
Székhelye: Szikszó
Települései: Abaújlak, Abaújszolnok, Alsóvadász, Aszaló, Felsődobsza, Felsővadász, Gadna, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj, Hernádkércs, Homrogd, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Nyésta, Rásonysápberencs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó.

Tiszaújvárosi kistérség (256,25 km²)
Székhelye: Tiszaújváros
Települései: Girincs, Hejőbába, Hejőkeresztúr, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Kesznyéten, Kiscsécs, Nagycsécs, Nemesbikk, Oszlár, Sajóörös, Sajószöged, Szakáld, Tiszapalkonya, Tiszaújváros.

Tokaji kistérség (255,82 km²)
Székhelye: Tokaj
Települései: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj, Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos, Tokaj.

Forrás: Wikipedia, Baz.hu