Erzsébet tér
(Forrás: tourinform.hu)

Miskolc Északkelet-Magyarországon található, az ország harmadik legnépesebb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Hazánk hét regionális központjának egyike.

A város a Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. Területe 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km.

Miskolc és környéke egyike Európa legrégebb óta lakott területeinek. A középkorban kereskedőváros volt, mivel fontos kereskedelmi útvonalak mentén épült.1365-től bír városi ranggal, melyet Nagy Lajos királytól kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult, a szocialista időszakban pedig az ország egyik legjelentősebb iparvárosa volt.

A rendszerváltás óta - sok más volt iparvároshoz hasonlóan - kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni.

Szent István tér
(Forrás: hatterkep-ingyen.hu)

A területen talált legrégebbi régészeti leletek az őskorból, a paleolit korból származnak, több mint 70000 évesek. Eszerint ez Európa egyik, illetve Magyarország legrégebb óta lakott területe. A honfoglaló magyarok kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken. A mai Diósgyőri vár helyén földvár állt.

A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt. A nemzetség 1312-ben Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben, ezért a király elvette tőlük, és a Széchy-családnak adományozta a birtokot.

Miskolcot Nagy Lajos király városi rangra emelte, mezővárossá nyilvánította, ezzel egy időben a diósgyőri koronauradalomhoz csatolta. A település gyors fejlődésnek indult, azonban 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették, a hódoltság alatt pedig a fejlődés visszaesett.

A szabadságharc idején Miskolcon volt Rákóczi fejedelem főhadiszállása. 1706. szeptember 25-én az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárvány pusztított, melynek során felére csökkent a népesség. Ezután újra fellendülés következett, 1724-ben Miskolcon épült fel Borsod vármegye megyeháza. Az első népszámlálás 1786-ban 14179 lakost jegyzett föl a városban.

A 18. és 19. században számos fontos épület épült Miskolcon, úgy mint a városháza, az új megyeháza, a színház (az ország mai területén álló első kőszínház), a zsinagóga, valamint több iskola és templom. Ezekben az években több csapás is sújtotta a várost, 1873-ban kolerajárvány, 1878-ban pedig árvíz követelt emberéleteket. Az első világháborúban rengeteg, a fronton harcoló miskolci vesztette életét.

Miskolc volt a Trianon előtti Magyarország egyetlen városa, mely az 1886-os közigazgatási rendezés után dinamikus növekedésének köszönhetően rendezett tanácsú városból törvényhatósági jogú várossá alakulhatott át 1909-ben.

A trianoni békeszerződés után Miskolc Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét, a közelítő második világháborúra való felkészülés pedig az ország legfontosabb nehézipari központjává tette. Ezek újra fellendülést hoztak Miskolcnak, a háború utolsó éve viszont sok szenvedést okozott. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost, A Vörös Hadsereg december 4-én elfoglalta Miskolcot.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort Miskolchoz csatolták, mai kiterjedését 1981-ben érte el, Bükkszentlászló hozzácsatolásával. Az 1980-as években több mint 200000 lakossal az ország második legnagyobb városa lett.

Az 1990-es rendszerváltás után a miskolci nehézipar hanyatlása következett be. Népessége csökkenni kezdett, 2008-ban 171000 lakosa volt. A 2000-es évektől a kultúra és turizmus erősítésével sikerült folyamatos fejlődést elérnie Miskolcnak.

A Sötétkapu
(Forrás: commons.wikimedia.org)

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett. A Sötétkapu nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.

Diósgyőri nagyolvasztó 1870-es évek
(Forrás: kohmuz.t-online.hu)

Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.

Miskolc már a középkorban kereskedőváros volt, mivel fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinva patakon tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A Bükkben üveghuták és vashámorok megjelenését elősegítette, hogy a környező vidék fában igen gazdag.

A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzetnek és a vasútvonal megépülésének köszönhetően. Diósgyőrben nagykohó épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A város szocialista nehézipari központtá fejlődött, mely az 1980-as években tetőzött. Ekkor a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát.

A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban. Miskolc gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek.

A 2000-es évek elejére Miskolc túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok jelentek meg a városban. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc idegenforgalmi és kulturális szerepét. 2004 végétől gyorsforgalmi közút biztosít összeköttetést a fővárossal és az ország többi részével.

Avas
Az Avas egy domb Miskolc közepén, egyben a városrész neve is. Itt található a város legnagyobb lakótelepe, az avasi kilátó, a gótikus avasi templom, valamint számos borospince, mivel a dombon évszázadokig szőlőt termesztettek.

Bábonyi-bérc
Kertvárosi lakónegyed, közel a belvároshoz. Egykoron szőlőt termesztettek itt.

Belváros
Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.

Diósgyőr
Középkori vára magyar királyok és királynék kedvelt üdülőhelye volt, ma műemlék, turisztikai látványosság. A szocializmus idején itt működött az ország egyik legjelentősebb gyára, a Diósgyőri Acélművek. Itt található a DVTK-stadion.

Egyetemváros
Más városok egyetemeivel ellentétben a Miskolci Egyetem fő épületei külön városrészt alkotnak, az Avas és Miskolctapolca között.

Hejőcsaba és Görömböly
Két, mára egybeépült egykori község Miskolc fő tengelyétől távolabb. Hejőcsabát 1945-ben, Görömbölyt 1950-ben csatolták a városhoz.

Komlóstető
Komlóstető Vasgyártól délre a Bükk nyúlványára kapaszkodik fel egészen a gerincig, Miskolctapolca északi pereméig.

Martinkertváros
Martinkertváros vagy régebbi nevén Martintelep kertvárosi övezet a Belváros és Szirma között. A telep kialakulásakor Hejőcsaba határához tartozott és csak 1935-ben csatolták Miskolchoz.

Miskolctapolca
Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely. Barlangfürdője egész Európában egyedülálló. Másik nevezetessége a Sziklakápolna, melyet barlangban alakítottak ki.

Pereces
Pereces bányásztelepülés volt, ennek nyomai láthatók ma is.

Közigazgatásilag a városhoz tartozó különálló települések

• Alsóhámor
• Bükkszentlászló
• Felsőhámor
• Lillafüred
• Ómassa
• Szirma

Forrás: Wikipedia